Halkan Fogamban viszlek át hét határon, minden óceánon zúdulva át cseppenként ádáz homályon nem érdekel, se fájdalom sokszor halt úgyis a nászom s halálom rémültem neszezek, a szobákban fel alá a Szenvedély szaladgál útközben kezedből elő nem hívott képet veszejt el, hideg van, egyre csak fázom füsttel melegítve pótollak, dohányzom keserűvé teszem ajkam, ne is tudjam mit nem érzek halkan